297mm210mm* \settypeblocksize634pt448.13pt* \setulmargins4cm** \setlrmargins**1.5 \setmarginnotes17pt51pt\onelineskip \setheadfoot\onelineskip2\onelineskip \setheaderspaces*2\onelineskip* \checkandfixthelayout
A Hausdorff- és a Banach – Tarski-paradoxonról
Abstract
An elementary approach to Banach-Tarski paradox is presented. Very small amount of algebra and measure theory is required.
Egy narancs véges sok részre bontható olyan módon, hogy
a részekből két narancs is összerakható; vagy egy biliárd golyó és Stephan
Banach életnagyságú szobra feldarabolható páronként egybevágó részekre [Stromberg-1979].
Ezek a szokásos népszerűsítő formái Hausdorff, Banach és Tarski idevágó tételeinek:
Adott két korlátos halmaz -ban, amelyeknek a
belseje nem üres. Ekkor e két halmaz felbontható véges sok diszjunkt részhalmazra úgy,
hogy az egyes részhalmazok egymásba vihetők a tér egybevágósági transzformációinak segítségével.
A fenti állítás talán a 20. századi matematika legnagyobb meglepetése és jól mutatja a háromdimenziós térbeli végtelen halmazok képzeletbeli jellegét. A tétel kizárja a nem triviális, végesen additív forgatás- és eltolás-invariáns mértékek létezését az () tér egész hatványhalmazán; és rámutat az olyan mérték kiterjesztési eljárások szükségszerűségére, mint például a Lebesgue-mérték szokásos Caratheodory-féle konstrukciója.