\settrimmedsize

297mm210mm* \settypeblocksize634pt448.13pt* \setulmargins4cm** \setlrmargins**1.5 \setmarginnotes17pt51pt\onelineskip \setheadfoot\onelineskip2\onelineskip \setheaderspaces*2\onelineskip* \checkandfixthelayout

A Hausdorff- és a Banach – Tarski-paradoxonról

Magyarkuti Gyula
Budapesti Corvinus Egyetem
   Matematika Tanszék
(2020. December 17-én)
Abstract

An elementary approach to Banach-Tarski paradox is presented. Very small amount of algebra and measure theory is required.

Egy narancs véges sok részre bontható olyan módon, hogy a részekből két narancs is összerakható; vagy egy biliárd golyó és Stephan Banach életnagyságú szobra feldarabolható páronként egybevágó részekre [Stromberg-1979]. Ezek a szokásos népszerűsítő formái Hausdorff, Banach és Tarski idevágó tételeinek:
Adott két korlátos halmaz 3superscript3\mathbb{R}^{3}-ban, amelyeknek a belseje nem üres. Ekkor e két halmaz felbontható véges sok diszjunkt részhalmazra úgy, hogy az egyes részhalmazok egymásba vihetők a tér egybevágósági transzformációinak segítségével.

A fenti állítás talán a 20. századi matematika legnagyobb meglepetése és jól mutatja a háromdimenziós térbeli végtelen halmazok képzeletbeli jellegét. A tétel kizárja a nem triviális, végesen additív forgatás- és eltolás-invariáns mértékek létezését az nsuperscript𝑛\mathbb{R}^{n} (n3𝑛3n\geq 3) tér egész hatványhalmazán; és rámutat az olyan mérték kiterjesztési eljárások szükségszerűségére, mint például a Lebesgue-mérték szokásos Caratheodory-féle konstrukciója.

Conversion to HTML had a Fatal error and exited abruptly. This document may be truncated or damaged.